Második díj

Nemrég kapta meg a log az első számú díját, az első mérföldkövet elérte. Most már a 2. díjat köszönhetem meg Rigó Eszternek a Coffe&Cakes blog tulajdonosának.

Újabb 10 dolog rólam, hiszen ez annyira érdekel titeket:

1.             A részek írásakor, ihletszerkzésként Chopin – C-moll „Forradalmi” etűdöt szoktam hallgatni.

2.             Legutáltabb tantárgyaim közé a matek, kémia és a fizika tartozik. Igen, nem a kedvenceim a reál tantárgyak.

3.             Imádom a „nigga” számokat.

4.             Mostani kedvenc számom Fetty Wap – Trap Queen.

5.             Kedvenc süteményem a citromos álom

Igen, ez most ilyen kedvences 10 dolog rólam lesz :D

6.              A mai napig nem tudom, miről szól a Kőszívű ember fia című könyv.

7.             Fürdés közben mindig zenét hallgatok.

8.             A legjobb barátnőimet „Gyökérnek” szoktam hívni. Köcsög vagyok, tudom.

9.             Suli időben a lehető összes tollat felszoktam vásárolni. Bevallom, tollmániás vagyok.

10.           Nagyon rossz tulajdonságom az, hogy lusta vagyok.

10 kérdésre válaszoltam:

- Ha minden könyved közül csak egyet tarthatnál meg, az összes többit elvesztenéd, melyik könyvet választanád, hogy maradjon veled? 

- Hú, a lehető legnehezebb kérdést tetted fel. Nagyon nehezen tudnék választani, de James Dashner – Útvesztő című könyve lenne az.

- Szerinted van értelme az írói álnévnek, vagy teljesen mindegy, hogy valami hangzatos néven vagy a sajátodon publikálsz?

- Én is azok közé tartozom, akik írói álnéven blogol, szerintem így nem mindenki ismer fel minket, és nem jelölgetnek be ismeretlenek a Facebookon.

- Ez most azoknak, akik szeretnek képeket szerkeszteni: Esetleg van olyan képed/montázsod, ami azt ábrázolja, hogy milyen lenne a történeted könyvborítója? És ha igen, megmutatod?

- Én is szoktam szerkeszteni, de ennek a történetemnek a könyvborítóját sose fogom elkészíteni.

- Honnan meríted a legtöbb ihleted? Zenékből, a körülötted történő eseményekből, vagy esetleg máshonnan?

- Ihletet Chopin műveiből szoktam, a sport része a városom csapataitól és az NBA csapataitól jön, a többi a fantáziám műve.

- Szerinted jogos, hogy mostanában a legtöbb blogos elítéli a fanfiction-t?

- Nem, ha valaki azt szeretne írni, akkor írja azt.

- Sokak szerint a blogok a mai világban jobban megélnek, mint a könyvek. Neked mi a véleményed erről?

- Ma már mindent az internet ural. Teljesen jogos dolog ez.

- Mi az a könyv, amitől herótod van, és miért?

- Egyértelműen John Green – Csillagainkban a hiba című könyve. Nagyon felkapott lett, de nekem elegem van abból, hogy mindenhol arról láttam képeket az Instagramon.

- Szoktál kommentelni a blogokra?

- Szoktam, de ritkán.

- Sok blogra fel vagy iratkozva?

- Bevallom nem, egyre se. Amiket gyakran olvasok, azok mindig meg vannak nyitva a telefonomon.

- Szerinted egy író történeteinek minőségét befolyásolja a kommentek és a feliratkozók száma? (Gondolok itt arra, hogy az író a számot látva jobban fog-e igyekezni. És arra is gondolok, hogy azt mennyire befolyásolja ennek a kettőnek a száma, hogy te elolvasod-e az adott blogot.)

- Egyáltalán nem. Vannak olyan igényes blogok, amiknek van 4-5 feliratkozója, nem érkeznek a részekhez kommentek, de a történek fantasztikus.

10 kérdésem sablonosan ugyanaz, kint a múltkoriban:

-Van olyan sport, amiért odáig vagy?

- Milyen zenei stílust kedvelsz?

- Ki a kedvenc énekesed és/vagy együttesed?

- Ki a példaképed?/Kik a példaképeid?

- Melyik könyvet olvastad el legutoljára?

- Van olyan cipő/ruha, amiért belebolondulsz?

- Mi az álomállásod?

- Ki az álompasid?

- Ha tehetnéd mit változatnál meg a világban?

- Ha választhatnál, akkor a láthatatlanságot vagy a gondolatolvasást választanád különleges képességednek?

Akiknek küldeném:

Kylie S. - Osztályfőnököm a szeretőm

Biersack Winnie - You've given me purpose

Fanni Balogh - Don't look back, live your life

 

Első díj

Március 30-án a blog elérte az első mérföldkövét: megkapta az első díját. Nagyon megszeretném köszönni Rebeka Ocztosnak, A Vadászok című blogtól a díjat.

10 érdekeletlen dolog rólam:

1.       Hatalmas nagy Harry Potter fan vagyok. Aki ismerősöm Facebookon, vagy nagyon közeli barátom, illetve családtagom, ő biztosan tudott erről, és nem érte meglepetésként.

2.       Kedvenc kosárcsapatom az Oklahoma City Thunder, de ennek ellenére inkább a New Orleans Pelicans meccseket szoktam nézni. De természetesen a ZTE mindent visz.

3.       Könyvmoly vagyok. Rendszeresen olvasok könyveket a szabadidőben, amikor utazok csapattal vagy családdal, de bevallom ez irodalom és nyelvtan órákon is előfordul.

4.       Sebésznek és plasztikai sebésznek készülök, viszont nem bírom annyira jól a stresszhelyzeteket és nagyon remeg a kezem is.

5.       Nagyon furcsa tulajdonságom az, hogyha sétálok az utcán, a járdán található repedésekre mindig rálépek, de a két lábamon meg kell egyezniük a lépésszámoknak.

6.       Nem tudok figyelni az órákon, valamin mindig elkalandozok, vagy éppen a tegnapon kezdek morfondírozni.

7.       Kosármeccseken a tanáraim már tudják, hogy hol keressenek, hiszen mindig egy bizonyos kosárlabdázó mellett találnak meg.

8.       Gyűlölöm a smink- és kozmetikai termékeket. Én inkább a természetes szépséget, és a belső kisugárzást létesítem előnyben, nem pedig az 5 kilós vakolatot.

9.       imádom egy srácon, ha izmos a vádlija, ezért jó kosármeccsekre járni, ott annyi az izmos vádli, mint égen a csillag.

10.   Nagyon jó a kapcsolatom a földrajz, magyar és olasz tanárjaimmal, nekik mindent elmondhatok.

10 kérdésre válaszolok:

- Milyen sorozatokat nézel?

- Lehet, hogy most meg fogtok utálni, de én nem igazán nézek sorozatokat. Az American Horror Story-t néztem eddig végig, illetve a Murdock nyomozót szoktam még nézni.

- Ki(k) a kedvenc íród(/id)?

- James Dashner és J. K. Rowling.

- Szeretsz sportolni?

- Sportoló vagyok, így természetesen igen.

- Van(nak) példaképed(/id)?

- Hatalmas példaképem az edzőm, Dávid, akit a blogban is megjelenítettem. Illetve Elena Delle Donne.

- Szereted az esőt?

- Imádom. Nincs jobb dolog, mint esős időben könyvet olvasni és teát szürcsölgetni a jó meleg szobában.

- Sütöttél már házi kenyeret?

- Ha én, sütnék, akkor ott felrobbanna a konyha, és vele együtt én is.

- Mi a véleményed rólam?

- Szimpatikus egy leányzó vagy, akiben nagyon szeretem, hogy szintén rajong a kosárlabdáért, és, hogy szorít nekem és a csapatomnak.

- Tanulsz valamilyen idegen nyelvet?

- Angolt és olaszt. Angolból 2 év múlva teszem le az emelt szintű nyelvvizsgát, olaszból pedig a középfokút.

- Mi a kedvenc időtöltésed/elfoglaltságod?

- Mindenképpen az, hogy lebiciklizek a pályára és csak elkezdek dobálni, nem számít, hogy bemegy vagy nem, gyakorlásnak tökéletes.

- Milyen foglalkozás érdekel?

- Már említettem a sebészet és a plasztikai sebészet.

Az én 10 kérdésem:

- Van olyan sport, amiért odáig vagy?

- Milyen zenei stílust kedvelsz?

- Ki a kedvenc énekesed és/vagy együttesed?

- Ki a példaképed?/Kik a példaképeid?

- Melyik könyvet olvastad el legutoljára?

- Van olyan cipő/ruha, amiért belebolondulsz?

- Mi az álomállásod?

- Ki az álompasid?

- Ha tehetnéd mit változatnál meg a világban?

- Ha választhatnál, akkor a láthatatlanságot vagy a gondolatolvasást választanád különleges képességednek?

Akiknek küldöm:

Blair Tonkin – Köztes világ (Harry Potter Fanfiction)

Victoria Bony – Dobok egy kosarat

Ciara Coldman – Zivatar

Németh Barby – Édes élet

1. Rész - Út Chicagóba

- Mit szólnál hozzá, ha elindulnál az WNBA draftján?

Teljesen ledermedtem. Az álmom mindig is az volt, hogy az amerikai kosárlabda liga női szakán próbálhassak szerencsét, és végre sikerülhet. Rengeteget emlegettem Dávidnak és Tominak is, hogy milyen jó lenne, ha megmutathatnám ott, hogy nem csak az amerikaiak képesek a kosárlabda játszására, hanem az európaiak, a magyarok is.
- Hogy..hogy..én? Az WNBA drafton?
- Nem, egy másik Rebi. Persze, hogy te! - felelt Moha.
- Úgy gondoljátok, hogy van esélyem?
- Már, hogy ne lenne! Meccsenként 48 pontot átlagolsz, szedsz 7 lepattanót és adsz 5 assistot is- válaszolt a trénerem.
Hatalmas mosoly ült ki az arcomra, öröm volt számomra, hogy az edzőm és a fiúk is hisznek bennem, abban, hogy meg tudom csinálni.
- Akkor, kezdjünk neki, mert holnap után indulsz Chicagóba - kelt fel Gáspi.
- Miért pont Oklahomába? - kérdeztem.
- Mivel az egy hetes felkészítésre Elena Delle Donnet kaptad meg az edződnek.
Ledermedtem. Egy kiváló, tehetséges kosárlabdázó lesz az edzőm. Elena mindig is a kedvenceim közé tartozott, most, hogy ő lesz a felkészítőm rengeteg mindent eltanulhatok tőle.

Kimentem a csarnokból, nem messze egy park volt található, itt szoktunk bemelegíteni egy kis futással, elég belőle egy kör, mivel nem egy 2 méteres kör az egész. Futás közben megfigyeltem magam körül a helyet: újdonsült, fiatal anyukák tologatták a babakocsikat, ahol a kisbabák feje fölött napernyők voltak, kisgyerekek rohangáltak, férfiak beszélgettek a tegnap esti Barcelona meccsről. Ezért szeretek itt kocogni, nagyon családias egy hely, leszámítva azt, hogy tavaly május környékén történt itt egy brutális gyilkosság, ahol egy fiatal lány vesztette el életét.

Mikor végeztem kilazítottam a görcsbe rándult vádlimat, megnyújtottam a karjaimat, a bokámat is rendesen bemelegítettem, nem akartam lesérülni, pont a nagy utazásom előtt.

A terembe visszaérve megtöröltem a cipőm talpát, belépte és ránézve a parkettára tele volt rakva bójákkal, ami azt jelentette, hogy védőlábmunkát-fejlesztő gyakorlatok következnek.

-Kezdhetünk? – kérdezte Tomi.

-Hogyne – feleltem.

-Akkor, a null szögről kezdünk taposással, futás a büntetőig ott taposás, védőlábmunka a büntető csúcsáig, taposás, futás a szemben lévő bójáig, ott is taposás, lefelé lábmunka, taposás, futás a null szögre, taposás és sprint kifelé, Érthető? – kérdezte.
-Persze, minden stimmel – válaszoltam.
-Hoppra indulsz! – elfoglalta a helyét az oldalvonal mellett. – Hopp!

Nekiálltam a taposásnak, meghallottam a következő hoppot és futottam a következő pontig, ahol elvégeztem a feladatom, megint hopp és most védőlábmunka, úgy mintha a csípőmet egy vonalon húznák, újra elhangzott a parancsszó, futás majd taposás, újabb hopp, védőlábmunka és taposás, már az utolsó taposásom jött, meghallottam a következőket:

- Lejjebb a seggedet, te lány! – üvöltötte Dávid. – Nem hiszem, hogy ilyen magasan kellene tartanod azért, mert itt vannak a fiúk is!

Elvörösödtem, lejjebb engedtem a bizonyos testrészem, és kisprinteltem a túloldalra.

-Jól van, jó volt ez. Hozz egy labdát, és dobunk büntetőt.

Kirohantam a tárolóhoz, kihalásztam egy labdát, és visszasétáltam a büntető vonalhoz.

- 10-et dobsz rá, megnézzük mennyi megy be.

Nekiálltam, kétszer lepattintottam a labdát, behajlítottam a térdem, és kiengedtem a bizonyos dobómozdulatot, az első bent volt. Folytattam a szokásos sorozatot, és tíz darab rádobásból mind a tízet érvényesítettem.

- Nem is rossz, viszont a vonalra figyelj, ne lépj rá! –kaptam a tanácsot a tréneremtől – Folytathatjuk egy kis hárompontossal nem? Hiszen az megy talán a legjobban – folytatta.

Odaálltam a negyvenöt fokhoz, és beszórtam a triplát csont nélkül. Kétszer mentem végig a hárompontos vonalon, mindenhol 5-5 dobásom volt. A null szögről mindet sikerült bedobnom, a negyvenöt fokról 1-1 maradt ki, középről pedig 3.

- Nem rossz. Elenaval majd még gyakorolhatjátok középről, bár onnét tényleg nehéz dobni. Nyújts egyet, aztán beszélgethetünk – mondta Tomi.

Megnyújtottam a vádlimat, felraktam a lábamat a korlátra, meghúztam a lábfejemet magam felé, a fejemet pedig ráhajtottam a sípcsontomra. Érzetem, hogy valaki megérinti a fejemet, felnéztem és Mátét láttam magam előtt:

- Minden rendben lesz, ne aggódj.

- Nem is tudom, eléggé félek. Mennyi esélyem lenne olyan lányok között, akik az WNBA körül nőttek fel? Nekem az NB1 a világom, nem pedig az a hely, ahol a csodák történnek.*

- Tudom, nem is lesz könnyű. De benned megvan a küzdeni akarás, mindig van valami, ami hajt, más nem valaki, az pedig Dávid. Elmegyünk majd, és megnézünk téged. Szorítunk érted.

Elgondolkoztam. 1 hetem van arra, hogy itthon felkészüljek, utána megyek Chicagóba, onnét Uncasvillebe, a Draft színhelyére.

- Kicsi! Gyere! – hallottam meg Tomi hangját.

Oda rohantam hozzá, leültem mellé, ő pedig elkezdett beszélni:

- Tudom, hogy nehéz, de hidd el, hogy meg fogja érni ez a sok szenvedés. Hiszek benned, hiszek a közös munkánkban, a te teljesítményedben, és abban, hogy bekerülsz az first roundban valamelyik csapatba.

- Köszönöm, jól esik ez a sok bíztatás.

- Menj, öltözz fel, és majd valaki hazakísér. Ez a sok fiatal srác nem véletlenül maradt itt, hogy megnézze az edzésed.

Elmosolyodtam, már 2 éve dolgozunk együtt, sok közös élményünk van, és én nem fogok neki csalódást okozni.

Elköszöntöm Tomitól, bementem az öltözőbe, és neki kezdtem az edző cuccom levételének, nagyon megizzadtam, nem is csodálom, durva egy edzés volt.

Kifelé menet a portánál meghallottam 3 srác hangját: Domájét egyből felismertem, a másik kettő ismeretlen volt számomra.

Odaértem és láttam, hogy Kerpel-Fronius és Viktor is ott állt, rám vártak. A szívem hatalmasat dobbant a szőke hajú srác láttán.

- Hát ti? –kérdeztem.

- Rád vártunk, gondoltunk hazakísárünk – mondta Kerpi.

- Köszönöm, aranosak vagytok.

Elindultunk kifelé a csarnokból, el kezdtünk beszélgetni az edzésemről, mire megkaptam ezt a mondatot Viktortól.

-  Meg kell mondani, minket nem zavart, hogy magasan van a feneked a taposás közben.

Elvörösödtem, nem tudtam mit mondani erre. Edzésem közben a seggemet bámulta? Nem néztem ki belőle, hogy a lányok azon bizonyos testrészét lesi, amelyik a legkerekebb.

- Vitya, most nézd meg! Beléfojtottad a szót! – cseszte le röhögve Doma.

- Ne haragudj, nem állt szándékomban.

Ebben a pillanatban a házunk elé értünk, megöleltem Domát, de Kerpitől és Viktortól nem tudtam hogyan búcsúzzak el:

- Minket is megölelhetnél! – mondta Balázs.²*

Teljesítettem a kérést, az ölelgetés közben megszagolhattam Viktor nyakát, é nagyon jó férfi parfüm illata volt.

- Holnap reggel találkozunk! – köszönte el.

~1 héttel később~

Elérkezett ez a nap is, a bőröndömmel é az edzőtáskámmal a vállamon állva búcsúztam el a Liszt Ferenc repülőtérről az elkísért barátaimtól, Dávid és Tomi velem jönnek, de a női támogatás sem árt, ezért Gáspi felesége, Virág - aki régen edzőm volt, most pedig csapattársam – is el jött velünk.

Kinéztem a repülő ablakán, és azon gondolkodtam, hogy menni fog-e ez nekem. Nem akarok csalódást okozni azoknak, akik nekem a legtöbbet jelentik: szüleimnek, a testvéremnek, az edzőmnek, és a segítőimnek, Virágnak illetve Dávidnak. Ezen morfondírozva, szemeim lecsukódtak, és elaludtam.

Virág rázogatására keltem fel:

- Rebi, Rebi ébredj! Megérkeztünk Chicagóba.

Kikászálódta az ülésemből, összeszedtem a csomagjaimat és kerestük Elenát. Nem volt nehéz megtalálni, a 196 centiméteres csoda forward kitűnt a sok ember közül szőke hajával:

- Rebeka Tomlinson? Szia, Elena Delle Donne vagyok, a leendő edződ. Üdvözöllek Chicagóban.

Elena Delle Donne

*Az NBA és a WNBA móttója

²*Kerpel-Fronius keresztneve Balázs